az én nagymamám 84 évesen még úgy "loholt", hogy én is lihegtem mellette...
egyébként egyszer én is futottam "hivatalosan" is, 2006-ban (erre jól emléXem) igaz, hogy csak mini maraton váltó volt, de azért emlékezetes mert a mi csapatunk (egy rendőr házaspárral futottam, szóval rendőr férj+feleség+én) egy helyezéssel jobb időt futottunk mint a férjem+2 munkatársa ...
(Igaaaz, hogy az egyik éppen picirit le volt sérülve, de ezt nem tudja senki...és ez olyan jól néz ki...mármint az, hogy egyszer az életben egy ici-picit jobb voltam...)
most hülyéskedtem, én nem versengek a férjemmel...úgyis tudom, kettőnk közül én vagyok a jobb ( anya például...)
Én egyszer éjszakai futáson voltam, nagyon élveztem!:) Kiabáltunk az Alagútban:) A mosoly csak akkor fagyott le az arcomról, amikor felfelé kellett futni a Várban:) De aztán arra gondoltam, hogy a részvétel és a hangulat a fontos... az út mentén nagyon sokan álltak, drukkoltak vigyorogva, és tényleg nagyon jól éreztük magunkat:)
A "gyógyszerértsorbanállós" nénikről és bácsikról az jutott eszembe, hogy szerintem ők sem erre vágytak fiatalon. És hogy én sem ezt szeretném. Viszont sokat kell tenni érte már most. Különben úgy járok, mint az édesanyám, aki bár még fiatal (55) mégis rengeteg problémával küzd, köszönhetően a sportmentes életnek és az igen erős dohányzásnak. Én nem tudom mit kezdenék a gondolattal, hogy lesz idő amikor nem fogok tudni járni az érszűkületem miatt. MIndezt persze emelt fejjel és külső szemlélőnek nem láthatóan teszi, de tudom, hogy nem erre vágyna ennyi idősen.
Valamikor régen (megboldogult lánykoromban a későbbi férjemmel) mi is sokat jártunk biciklizni és sátorozni, és mindig találkoztunk 60 körüli párokkal, akik járták ugyanígy a természetet. Öröm volt rájuk nézni:))) És igen, én is ilyesmire vágyom. megteszek érte mindent, aztán meglátjuk, hogy meg van-e írva a könyvemben...
(Zárójelben: hogy az öröklés mennyire mellékes dolog: édesanyám édesanyja 82 évesen még dolgozik. Nem azért, mert nem tudna megálni a nyugdíjából, hanem mert neki a munkája a hobbija. Ez az ő természetjárása. Tesetileg, szellemileg teljesen friss. És most jutott el odáig, hogy a két munkahelye közül az egyiken felmondott, mert "kezd egy kicsit fáradni".)
a többiek? szerintem itt a tavasz mindenki a kertben gyomlál, vaaaaagy lehet még nem fejezték be a Bécs maratont...
Most nincs lelkierőm hogy hosszasan taglaljam, még kicsit kialvatlan vagyok, de ezt meg kellene néznie mindenkinek (főleg az SZTK-ban gyógyszerért sorban állóknak), hogy futnak a maratonon kicsik-nagyok, soványak-kövérek, fiatalok és nagyon idősek...ez tényleg minta erejű...én is kedvet kaptam hozzá, komolyan ... nekem az olyan idős ember a mintaképem akivel kirándulások, túrázások alkalmával szoktam találkozni...aki alig várja, hogy nyugdíjas legyen, hogy a természetet járhassa...olyan szeretnék lenni...nem gyógyszerértsorbanállós...
Én is megvagyok, nem tűntem el, csak nem jutottam géphez. A munkahelyemen úgy döntöttek, hogy őrültekházát nyitnak, amiben én leszek a fő munkaerő...:( A barátnőm szakdolgozata meg jövő héten határidős, arra este van időm...
Hétvégén meg családanya voltam (ezt mondjuk nagyon élveztem!), vasárnap súlyosbítva a meglévő kettő mellé még 3 gyerekkel és nagy tömeggel az Állatkertben :) Tiszta szerencse, hogy mindenki figyelt mindenki gyerekére...
Amúgy az angyalok megvicceltek, mert többet dumáltam (írtam) a kelleténél, hát eldugították a WC-met, jelezve, hogy én is duguljak már el, így aztán keveset szólok mostanában már:)
Pénteki meditáció: kicsit elkéstem,( fizikálisan elég gyenge voltam) elaludtam gyerkőcök altatása közben, arra ébredtem a kislányom húzza a hajamat( Ő így altatja magát, s ez megnyugtatja:)
Lázasan mentem a templomba:" valaki" a hátam mögött ténykedett, fogta a homlokom és a tarkóm( a kérésem is a saját gyógyításom volt)nem tudom meddig tartott, de erős verítékezést éreztem, s megszűnt a lázam...
Kicsit gyenge voltam másnap.....köszönöm az angyaloknak, nektek, s a lehetőséget, hogy tapasztalhattam e energia csodálatos gyógyító hatását magamon!
Puszi Mindenkinek!
Mit szóltok e vulkán kitöréshez, s hatását hazánkra?
Csak szeretném megköszönni mindenkinek aki nekünk szurkolt. Minden rendben, az idő tökéletes volt, és a végeredmény a tavalyinál sokkal jobb. Köszönöm nektek!
Remélem nem hagyjátok ki a ma esti meditációt. Nekem nem biztos, hogy sikerül ott lennem, de mindenestre megpróbálom. Bécsbe utazunk a maratonra (persze én csak drukkolni a férjemnek). Ha nem vagyok túl pofátlan, megkérnélek titeket, hogy egy kis pozitív "szeretet" gondolatot küldjetek neki, hogy bírja a stapát végig. A többieknek is jól fogna. Vasárnap lesz a nagy nap, 9-től .
Egyszerű, sokszor az ember támadást vél olyan dolgok mögött amit már korábban átélt és a szituáció hasonló avyg azonos. Ezek kötehtők személyekhez, eseméyekhez stb.
Ez kb olyan mint a mesében amikor a kakas kiabál hogy "farkas..farkas" a gazda előrohan és amikor már 3.szor kiabál a gazda nem hiszi el mert már korábban átélt valamit ....
Sajnos az ember sokszor van így ezzel. Vigyázz Kata nehogy kakassá válj és a farkas elvigyen :)
2010.04.15. 14:15
Kata
Hogy van az, hogy kedves, hizelgő szavakat küldesz, s van egy szó vagy egy mondat, mely számodra tele van szeretettel
de akihez ér: indulatot, múlt beli történést vált ki.
( én szeretem az almát, de a másik még a szó hallatára is indulatossá válik)valahogy így.....