De ha így jobban belegondolok...az sem mindegy, hogy a másiknak milyen a felfogása, mennyire toleráns és beleérző. Engem például, már nagyon nehéz megbántani...nincs értelme megbántva lenni...ha érted mire gondolok...
Igen mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb , hiszen az a saját tanulásunk. Persze ezt sokszor az ember felnagyítja azt egy kicsit hogy valaki megsimogassa és mégha egy percre is de letehesse a keresztet hogy megpihenjen és fürödjön mások szeretetében. Nincs ezzel gond, Én azt gondolom a gond ott kezdődik ha az ember olyat tesz vagy olyat mond amivel esetleg mások szeretetét kvívhatja, de egyúttal meg is bánt vele mást vagy másokat tudatosan vagy tudatlanul. Vajon ez így is megéri ??? Ez a mai meditációs téma :)
2010.05.10. 08:04
ficánka
Kedves András,
Én olyan h.lye vagyok, hiszek a " csodákban" de tényleg!!
Hiszem, és bízom benne, hogy fogunk mi még (Te,Kata, Timi, Judy, Mano, Funi és még sokan)együtt kirándulni.
2010.05.10. 07:51
ficánka
Sziasztok, szép hetet!
Kedves Mano,
nem tudom mi,és hogyan történt veled, igazából nem is tartozik rám. A lényeg az, hogy mindenkinek végig kell cipelnie a maga keresztjét az úton. Bármi is legyen az. Minden elismerésem, hogy végig tudtad csinálni. Azt hiszem Én is, Timi is és még nagyon sokan merítünk most egy kis erőt és kitartást belőled a saját keresztünk cipeléséhez.
mindig kérdezhetsz:) Magamról írtam, mindig arról írok... Volt sok boldog nyaram már, hazudnék ha azt mondanám, hogy nem. Rengeteg szép emlékem van még a házasságomból is és 2006-2008-ból is. Ebből a szempontból hát vehetjük költői túlzásnak, igen:) A 2009-es év viszont számomra elég zűrösre sikerült mint tudod, és visszatekintve egy évtizednek éreztem annyi minden történt és sokminden viselt meg érzelmileg. El sem hiszem, hogy nem évek teltek el csak háromnegyed év... Így hát annak szólt a felszabadult sóhaj az írás végén, hogy vége a "fekete kornak".
ne szabadkozz, a legfontosabb mindig az ember életében a saját gyereke, főleg ha beteg.
Remélem tényleg teljesen túl van azon a víruson.
Kedves MiniManó,
Kérdezhetek ?? Tényleg ez az első boldog nyarad ??? Vagy csak enyhe költői túlzás volt ?? Vagy nem is magadról írtad ??
Kedves Judy,
Én szívesen meglátogatlak, az autómban pedig még van hely, ha me gtudjuk beszélni a megfeleő időpontot és azt hogy ki jönne velem akkor már mehetünk is.
Szijasztok (ezt csak csendben suttogom, mert lehet már alszik itt mindenki)
nattttyon jó volt a meditáció, de én már a legelejétől bizseregtem...(közben a szomszéd szobában bömbölt a Woodstock zenéje, de nem számít...ha valamit igazán akarok, akkor nem zavar a hangzavar, meg semmi...a vendégek úgyis tudják hangyás vagyok, a véleményük sem sokat számít...
Ma nekem is törnöm kell a fejem, hova vonulok el, tudniillik vendégjárás lesz nálunk...de ha a fene fenét eszik is, megoldom ....
22-kor a Templomban!
2010.05.07. 09:30
funi
Szia Timi!
A férfiak általában nem arról híresek, hogy az ilyen "jeles" napokat észben tartsák. Mi azért vagyunk, hogy kezük helyett kezük, eszük helyett eszük legyünk. Na persze nem mindíg és vannak kivételek.
Szerintem feketét nem kapsz ezért, csak egy icipici, alig látható mínuszt. Én ma nem tudok ott lenni 22.00-kor, de gondolok rátok, és ha lesz rá lehetőségem félrevonulok.
Sziasztok, jó reggelt! NNna, ugye máris süt a nap!
sehol senki?
Szerintetek az már gonoszság, ha valaki elmulaszt egy "jótettet"? Konkrétan nem szóltam "jó asszisztens" módjára a férjemnek, hogy anyáknapja,(pedig megtehettem volna, úgy ahogy nő napon is; bezzeg én felhívtam a zanyámat) és a mamája zokon vette, hogy az egyszem fijacskájának nem jutott eszébe... Pokolra jutok, vagy csak néhány feketepont jár ezért?